Csináljunk úgy, mintha nem telt volna el három év.
Mint mindig, most is vannak wipjeim. Most ráadásul kettő is, mert az egyiket két színű fonalból kell kötni, és eddig nem volt más zoknifonalam, mint amivel elkezdtem. Vagyis volt, de az nem illik ehhez. De a cuccaim ma érkeztek meg postával, úgyhogy valószínűleg ezt hamarosan befejezem, amint kitaláltam, hogy melyiket is akarom pontosan összepárosítani vele.
A minta naname socks, és Ravelryn sokkal rendesebb vagyok, mint itt a blogon, szóval minden infó megtalálható a projektoldalon.
Aztán van a másik, ami szintén zokni, a minta Vanilla is the new Black, a fonal pedig Paton's Kroy Socks, ami vastagabb mint az átlag zoknifonal, és Márk vette, amikor üzleti úton volt Austinban.
Már majdnem megvan az első zokni, csak az orrát kell befejeznem.
Ohh és a cuccaimmal együtt megjöttek a babáim is, ugyan alig foglalkoztam velük az elmúlt években, de amint megláttam a dobozban Orion cipőjét kibukkanni egy pulóver alól, hirtelen elmosolyodtam, és kábé azóta úgy áll a szám. Kipakoltam őket a konyhaszekrényre, és most azt hiszem, végre beütött a "feels like home" feeling. Itt lesznek sokáig, és én is itt leszek sokáig, és talán ez pont így van jól.
Szeretnék mélyebb/hosszabb témákról is írni, mert a sekélyes pár mondat megvan Instagramon is, a projekteket meg szépen le tudom írni Ravelryn, de egyelőre újra meg kell találnom a hangomat.
A múltkori két projektet befejeztem, de sajnos újabb képet nem tudok mutatni, mert
a) a kendőt nem tudom még kiblokkolni
b) a pulcsit meg nem hordtam még (jó, ez rossz kifogás, mert készültek róla képek, csak nem túl jók...)
Simon Anna Dorottya (@mithrillion) által közzétett fénykép,
Ígéretemhez híven elkezdtem (mi mást is csináltam volna?) még múlt héten az Out of Darkness kendőt, amivel szépen haladgatok, és még nem is rontottam el benne semmit. Habár a kezdés kicsit nehézkes volt, először vastagabb tűvel fogtam neki, próbáltam provisional cast ont használni ahhoz a két szemhez, amivel el kell kezdeni, aztán miután kötöttem úgy tíz sort, teljesen összegubancolódott az a mini-gombolyag, amit a végének keresése közben túrtam ki a gombolyag közepéből. Szóval a kicsomózáshoz vissza kellett bontanom a kezdeményt. De azóta rendületlenül kötök.
Mivel az eredeti mintát 400 m fonalra írták, nekem meg 700 van, ezért egy adaggal tovább kötöttem a simakötéses részt, de azért beleraktam egy lifeline-t, hátha úgy döntök, hogy belefér még egy adag, akkor könnyű legyen visszabontani. Szeretném minél jobban kihasználni ezt a 700 métert. Szerencsére a minta jól alakítható, megmondja, hogy hol lehet többet ismétleni, úgyhogy ezen nem kell gondolkozom. :)
Kábé egy éve tudtam meg, hogy létezik olyan, hogy podcast. Sajnos már nem emlékszem, hogy hogyan bukkantam rá, de arra kristálytisztán, hogy melyiket kezdtem el nézni. Az elején úgy gondoltam, hogy micsoda időpazarlás, de aztán szép lassan egyre több csatornára iratkoztam fel. Volt egy pár másik csatorna is, amiből egy-két részt megnéztem, de nem nyerték el a tetszésemet. Azért most már kezd lecsengeni ez a mánia, nem nézem a feliratkozottakat hétről hétre, csak ha nincs jobb dolgom.
No de kik azok, akiket mindig nézek?
LoveSockWool
Sara amerikai, van három gyereke, és imád zoknit kötni (az elsőt), viszont a másodikat valahogy sose sikerül befejeznie. Mindig azt köti, amihez kedve van, ami miatt mindig tele vannak újdonsággal az epizódjai. Nagyon közvetlen, az elején kicsit zavart, hogy ilyen harsány, de aztán megszoktam. Az epizódok hossza 25-40 perc között váltakozik, jelenleg 29 résznél tart.
Akkor nézem őt, ha zokni- és vidámsághiányom van.
Knitting Expat
Miután Sarát megtaláltam, rákerestem youtube-on arra, hogy "knitting podcast", így dobta ki Minát a gép. Mina Bahrainben lakik, van két macskája, és úgy köt, mint egy gép. Egy pulóver egy hét neki, januárban több mint harminc pár zoknit kötött fogadásból, emellett projekt táskákat varr, meg mintákat tervez. Kb. egy évvel azelőtt tanult meg kötni, hogy elkezdte a podcastját, ami most a 64. résznél tart. Szereti a szivárványos dolgokat, és sosem hagy félbe projekteket. Egy rész 1.5 és 2 óra között van, ami bevallom őszintén, nekem túl sok, így jó ideje már csak a wipjeit és a befejezett projektjeit nézem meg. Így biztos lemaradok pár érdekes technikai tippről vagy hasonlókról, de nekem ennyi is elég.
Little Bobbins
A két harsány hölgyemény után erős váltás volt, amikor ráakadtam Danira, aki egy brit nő, és ehhez hűen irtó visszafogott. Az elején nagyon furcsálltam, hogy teljesen kifejezéstelen arccal mondott olyanokat, hogy "I am so excited", de aztán rájöttem, hogy ő tényleg izgatott, csak máshogy fejezi ki. Jelenleg az 50. résznél tart, egy epizód kb. 1 órás. Amit nagyon szeretek benne, azok a színek, amiket összeválogat a projektjeihez, (pasztellszínek! De ha nem azok, akkor is nagyon ízlésesen választ) meg az egész ház, amiben él (pasztellszínek! hobbiszoba!). Nagyon aranyos, ahogy az anyukájával egymásnak készítenek dolgokat. Ja, és persze a címadó Bobbins, a csivava is cuki, bár azért néha felvonom a szemöldököm, amikor csak úgy habra eteti jutalomfalattal.
Stitched in Sweden
A többi podcastban gyakran hallottam ezt a nevet, így kénytelen voltam belenézni, hogy mi lehet az, ami ennyire népszerű. Nos, nem csalódtam, Maria podcastja azóta is a kedvencem. Az amerikai Maria Stockholmban él a svéd barátjával, és egyszerűen minden projektjéért odavagyok. Ha bármelyiket nekem adná, simán hordanám. Ebből kifolyólag volt már, hogy tőle szereztem az inspirációt a következő projektemhez, illetve a mintáiból is vettem már. Szereti a visszafogott, tompább színeket, a több színnel való kötést (elvégre Svédországban van), és a kedvenc részem minden epizódban a technikai tippek, amiben többször mondott már újat, és nagyon jól el tudja magyarázni. (Általában amit ilyen tippként osztanak meg, az számomra nem újdonság.)
Ő az, akinek ha kijön egy új epizódja, csapot-papot otthagyok, és megnézem.
Yarngasm
Kristin aka Voolenvine New York-i, és a podcastja lassan közeleg a 200. részhez. Ugyan nem lenne meglepő az ellenkezője, de nem, nem láttam az összes részt, amik kb. 50 percesek. Kristin szereti a goth, sötétebb színeket, főleg kisebb projekteket köt (kendőket, zoknikat), de mellette fon, fonalat fest (eladásra), illetve mostanában rengeteg ruhát varr.
Handmade and woolen (tinypaperfoxes)
Jennie célja az, hogy csak saját készítésű ruhákat hordjon. Emiatt nagyon inspiráló, hogy mindig valami olyat köt, amit aztán hordani is fog, és megvannak a jól bevált színei, amiket szépen tud egymással kombinálni. Ráadásul kezdő varró, mint én, ezért együtt tudok vele érezni, amikor a varrás nehézségeiről beszél, illetve a tippek, amiket megoszt, hasznosak számomra.
A férje, Devon pedig fon, idénre az a terve, hogy 12 amerikai birkafaj gyapjúját fonja meg és festi be természetes festékkel. Sajnos engem a fonás annyira nem vonz, ezért bevallom, az ő részeit néha eltekerem. De köt is, most egy pulóvert saját magának.
Eddig New Yorkban laktak, de most elköltöztek Vermontba, ezért volt egy pár hetes szünetük. Egyébként pedig kéthetente jön az új epizód, ami általában több mint egy óra hosszú.
Mondhatom, hogy ez a másik kedvencem, Jennie ruháit is szívesen hordanám.
Remélem, ha eddig is néztél podcastokat, a listám alapján találtál új kedvenceket, vagy ha még nem kóstoltál ebbe bele, akkor kipróbálsz egyet-kettőt! :) Ha nézel, Neked kik a kedvenceid?
Szerda is van, wip is van, hát miért ne írjak egy ilyen bejegyzést? Ugyan a neve angolul (WipWednesday) jobban hangzik, de mivel sok blogon láttam már a heti rendszerességgel megjelenő bejegyzéseket, úgy döntöttem, én is beállok a sorba. Persze minden héten nem lesz ilyen, mert nem vagyok villámgyors, ami a projekteket illeti, de amikor összegyűlik egy bejegyzésrevaló újdonság, akkor majd írok róla egy összefoglalót.
Nézzük csak, min ügyködöm mostanában. A fő projektem a Rock Island kendő, amit Barka Szitakötőből kötök. Ezt a fonalat másodkézből vettem, miután megszűnt a bolti forgalmazás, emlékszem, jól ki lettem röhögve, miután közöltem, hogy babakardigán lesz belőle. Mármint játékbaba. (Mert hát ugye, nyilván csak kendőt szabad kötni a finom merinóból. Nem akartam elmagyarázni, hogy a babáim százszor többe kerülnek, mint egy gombolyag merinó...) Aztán tényleg nem lett belőle kardigán, egy babakendőt kötöttem pár grammjából, aztán meg csak rakosgattam ide-oda, persze Trentóba is kihoztam, hátha megjön az ihlet. Végül nemrég eszembe jutott, hogy már évek óta meg akarom kötni ezt a kendőt, úgyhogy neki is vágtam.
Simon Anna Dorottya (@mithrillion) által közzétett fénykép,
Persze nem ment olyan könnyen, ahogy azt elképzeltem. Ilyen vékony fonallal, meg úgy, hogy általában szorosan kötök, olyan kínszenvedés volt a k2tog-okat lekötni, hogy életemben először éreztem át a csipketűk létjogosultságát. Aztán úgy 10 ismétlés után kezdtem ráérezni, és ösztönösen lazábban vezettem a fonalat, hogy ne szívassam nagyon meg magam. De nem haladtam így se túl gyorsan vele. Április közepén kezdtem, és ugyan már a finisben vagyok, de magamat ismerve örülhetek, ha befejezem május végéig.
Aztán itt van a másik, az Owls pulcsi, amit úgy gondoltam, hogy soha nem fogom megkötni, mert jó minőségű fonalból még az XS-es mérethez való mennyiség is egy vagyonba kerül. Aztán Eindhovenben járva egy fonalbolt leárazott részlegén találtam 10 gombolyag Schachenmayr Boston Sun Pastellt, 1 euró / gombolyag áron. Hülye lettem volna nem megvenni. :)
Simon Anna Dorottya (@mithrillion) által közzétett fénykép,
Viszont sajnos nem olvasgattam a többi ravelrys projektet (pedig általában szoktam), illetve amikor olvastam, akkor sem fogadtam meg a tanácsokat. Így lett túl szűk hónaljban, miután felpróbáltam. Úgyhogy vissza fogom bontani hónaljig (szerencsére alulról kötött, vagyis felül van vége). De még nem vettem rá magamat...
Ami a jövőbeni terveket illeti, egy gombolyagon kívül az összes fonalat hazavitettem szüleimmel, amikor nemrég meglátogattak. Ez az egy gombolyag pedig egy Bilum Pukpuk Erika színben, ami jelenleg az egyetlen kézzel festett fonal, amit birtokolok (és nem én festettem). Még nem vagyok benne biztos, hogy mi készül belőle, de ha befejeztem a fentieket, mindenképpen belebökök!
Tudom, hogy ez eléggé first world problemnek tűnik, de ez az, ami engem mostanában a leginkább aggaszt, és emiatt érzem úgy, hogy nem haladok semmivel.
Most itt Trentóban nagyon barátságos órarendünk van (értsd: napi egy, de maximum 2 óra, amik közül az egész héten egy órára kötelező bejárni), ezért rengeteg a szabadidőm. Viszont nem foglalkozom olyan sokat a dolgaimmal, ahogy szeretnék, magyarán teljesen szétszórt vagyok.
Például van, amikor hetente négyszer is elmegyek futni, aztán hetekig csak hetente egyszer, mert most már eljutottam odáig, hogy sok idő, mire rendesen elfáradok. Aztán ott a kötés, amit van, amikor csinálok, van, amikor nem. Most például igen, de mivel most csak egy csipkekendő van a tűkön, ezért például sorozatnézés vagy óra közben nem tudok kötni. Ja, és a macerássága miatt több nap sem vettem a kezembe, mondván, hogy nem tudok vele eleget haladni, ha elkezdek dolgozni rajta. Ami hülyeség, mert sok kicsi sokra megy. Sajnos a zoknifonalaim elfogytak itt Trentóban, de már rendeltem otthonra, és ha a következő félévben sem kell jegyzetelni, akkor otthon mindenképp végig fogok zoknikat kötni. :) Na és ott van a baglyos pulcsim, amit már két hónapja vissza kéne bontanom, mert túl szűk lett hónaljban. Hiába olvastam a ravelrys projekteket, úgy döntöttem, hogy én sem vagyok vállas, és jó lesz nekem az eredeti minta - hát nem, úgy néz ki, hogy mégis vállas vagyok.
Simon Anna Dorottya (@mithrillion) által közzétett fénykép,
utazóskötős, a hosszú vonat- és flixbusutak kihasználásának legjobb módja (volánbuszokon és BKK-n csak utazósolvasós verzióban tolom sajnos)
Az olvasás például egész jól megy, azért nem vagyok szélsebes, de tartom a szokásos tempómat. Ráadásul végre újra olvasok rendes fantasykat, hála egy kihívásnak molyon. Már nagyon hiányzott, nem tudom, miért nem olvastam az utóbbi időben. A kedvencem A szél neve. Plusz futás, vasalás meg csipkekötés közben szoktam hangoskönyvet olvasni, amit csak nem rég fedeztem fel, hogy mennyire hasznos. (Zenét nem szoktam hallgatni.) A mangaolvasás annyira nem megy jól, év elején kinéztem magamnak egy pár címet, hogy majd azokat elolvasom, hát idén még nem olvastam mangát. De animét legalább néztem, tegnap fejeztem be a Durarara!! utolsó évadát.
Persze vannak olyan hobbijaim is, amiket szinte teljesen elhanyagolok. Ilyenek a BJD-im, akik közül kettőt, Zaque-et és Peppart kihoztam Trentóba, de alig foglalkoztam velük. Remélem, valamikor visszajön a kedvem, hogy újra kreatív dolgokat alkossak nekik. Emlékszem, hogy Oriont még hurcoltam a lakáson belül mindenhová, és varrtam meg kötöttem is neki egy csomó mindent, az újak meg már csak vásárolt cuccokat kapnak, és alig néhány fotót. No meg ott van a körömfestés, amit gyakran elhanyagolok, mondván, hogy nem akarom, hogy lakkos legyen a kötésem. Mondjuk pont most ki van festve egy sand lakkal, és igazából 10 perc után már probléma nélkül tudtam kötni. A színezőről szinte teljesen megfeledkeztem. Ősszel megvettem magamnak a Titkos kertet, karácsonyra pedig kaptam Márktól egy Stabilo tűfilc készletet, de még mindig csak a harmadik ábrát színezgetem. Valahogy úgy érzem, hogy ennél hasznosabb "kreatív" tevékenység a kötés.
Említettem már, hogy ha hazamegyek, meg akarok tanulni keresztszemezni, meg fejlődni akarok a varrásban? Meg persze a horgolástól se kéne annyira félnem már...
És persze ott van, ami mindezt összefogja, a filofaxom, amit büszkén jelenthetem, hogy rendesen használom, és úgy érzem, hogy tényleg hasznos. Persze még van mit rajta csiszolni, de tényleg örülök, hogy van.
Szóval mit is kéne tennem, hogy mindenre jusson idő? Valamiféle beosztással, de még gondolkozom rajta pontosan, hogy kéne. A futásból hosszú távon is szeretném tartani a heti háromszori alkalmat, erre majd, ha kezdődik a következő félév, az órarend alapján kitűzök három napot. Mondjuk otthon nehezebb lesz, mint itt, mert itt van edzőterem, amiért egy év alatt húsz eurót kellett fizetni, és ha időben megy le az ember, akkor egyáltalán nincs tömeg. A kötésben igazából egy dolog zavar, amit eddig nem csináltam, hogy magam mögött hagytam egy félkész munkát. Remélem, még mielőtt hazaköltözök, lesz lelki erőm befejezni. Ja, és a kötős podcastokat vissza fogom vágni. Túl sokat nézek belőlük (hatot), és némelyik másfél óra. Mondjuk azt sosem nézem végig, csak a kötős részeket belőle. Vagy megbeszélem magammal, hogy nem gond, ha nem követem mindet hétről hétre. ;)
A BJD-zési kedvem remélhetőleg vissza fog térni, ha hazaköltözöm, és lesz fényképezőgépem. Valamilyen tervet kéne magam elé kitűzni, de egyelőre még fogalmam sincs, mi legyen az.
Ami a varrást illeti, a havi egy varrás projektet szeretném folytatni, amint hazaköltözöm.
Zokni Márknak Regia 4-fädig Avenue Color kék-lila csíkos fonalból. Csak egy sima zokni lesz, hagyományos sarokkal, kontraszt színben (fehér), pont olyan, mint az előző. Ehhez minden itt van velem Trentóban, szóval hamarosan elkészül.
Újabb zokni Márknak Regia Monacóból. Mivel kevesebb, mint 10 dkg-om van, ezért mindenképp kontraszt színű sarka, és talán orra is lesz. Na de mi lesz ez a szín? Szürke? Sárga? Még kiderül, ezt be kell még szereznem. Meg nincs is nálam a fonal, szóval nem kell nagyon sietni. Plusz van még Márknak egy adag kékes zoknifonalam, amikről nem sikerült kiderítenem, hogy milyen márka, úgyhogy ő el lesz látva zoknikkal egy időre, az tuti. Ezért a következő pontokban már csak saját részre tervezett zoknikat fogok felsorolni.
Flying north socks nekem Drops Fabel 114 light pearl grey színből. Esetleg az eggyel sötétebb szürke 115-ből. Ha marad még elég fehér fonalam, akkor kontraszt színű sarokkal. (Látszik, hogy mi jön be mostanában...)
Drops Fabel 901 candy színből is szeretnék egy zoknit, rózsaszín sarokkal (ez legalább van).
Futottak még kategóriában, avagy színek, amik tetszenek, de nem tudom még, milyen mintával: 113 ruby red, 104 purple, 112 apple green, 804 blue/grey, 903 yellow pink, 904 lavender, Delight 17 rapsberry cake, 10 olive/rust/plum
Ja, szóval tervek azok vannak. Várom a Drops Sockalicioust (vagy a wool sale-t? Vajon melyik ad majd nagyobb kedvezményt?), addig szorgosan kötögetek azokból, amik nálam vannak. Legalább a 4-5-6-hoz szeretnék fonalat venni, és lehet, hogy festésre is adom a fejem, vagyis veszek még két gombolyag törtfehéret is.
Inkább csak olyan útmutatóként szolgált, a külső részét három darab vászonból varrtam össze, és a külsejéhez vasaltam hozzá a közbélést, és a sarkakat is inkább úgy varrtam, mint ahogy azt a box tote-nál megtanultam. Illetve az arányok is mások, azt hiszem 40x40 cm-s négyzetekből varrtam, és 6 cm-s sarkot vágtam.
A képen másfél gombolyag Drops Fabel látható, azóta több más projekt is lakott már benne. Nagyon szeretem használni, mert sok fonal meg ketyere elfér benne.
Mielőtt valaki arra gondol, hogy betörtem éjszaka a boltba, vagy esetleg valami ottalvós bulit szerveztek, hát nem.
Tegnap kiírtak a soron következő barkaszerdát, vagyis hogy 15% kedvezmény lesz a Relax fonalakra. Ebből akartam Márknak kardigánt kötni, de sokalltam az árát (na jó, még így is soknak tartom, de még mindig ez a legkedvezőbb opció, és ráadásul egy nagyon jó minőségű fonal). Úgyhogy amikor megláttam a kedvezményt, tudtam, hogy ez soha vissza nem térő alkalom.
Persze előbb ki kellett választani a színt, és "némi" tanakodás után a bézs mellett döntöttünk, amiből pont annyi gombolyag volt, mint ami nekünk kellett volna. Be is raktam a kosaramba, majd miután élénken élt bennem a július pamutfonalas szabadrablás emléke, úgy döntöttem, hogy nem bízom a véletlenre, és fennmaradok éjfélig. Én. Aki este tízkor már mindig álmos, és másnap nyolcig alszik lelkifurdalás nélkül.
Nos egy remek könyv társaságában sikeresen fenn is maradtam, majd 00:00-kor ráfrissítettem a kosárra. Akció nuku. 00:10-kor elkezdtem fogalmazni egy levelet, hogy megrendelem teljes áron, de csak az akciós árat fogom átutalni, lehet-é. 00:18-kor rákattintottam a megrendelésre, és az oldal hibaüzetet dobott. Tovább próbálkoztam, másik böngészőkkel is, közben átfogalmaztam a levelet (bár a tárgyat igen okosan nem írtam át). 00:21-kor megjelent az akció. Végső kétségbeesésemben elküldtem a levelet, hogy tegyék nekem félre, majd 00:32-kor lefeküdtem, 6:15-re állítva az órát, hogy majd akkor újra próbálkozom.
5:10-kor felébredtem magamtól, és újra megpróbálkoztam a vétellel, ami sikeresen zárult. Küldtem a Barkának még egy e-mailt, hogy a fenti üzenetem tárgytalan. Majd visszafeküdtem és aludtam nyolcig.
Szeretném megjegyezni, hogy azóta kb. 10 gombolyag fogyott a webshopból, tehát nyilván az aggodalmam fölösleges volt. De én már csak ilyen vagyok.
Minden akkor kezdődött, amikor megláttam egy fonalboltban a Schachenmayr új fonalát, a Tahitit. Szerelem volt első látásra, a neve pedig csak tovább erősítette ezt (akkoriban voltak épp a T.A.H.I.T.I.-s részek az Agents of SHIELD-ben).
Na igen, de mi készüljön belőle? Gondoltam rá, hogy Alexnek kötök belőle valamit, de kis méreten nem érvényesül ez a színátmenet... úgyhogy befavoltam ravelryn a fonalat, és ennyiben maradt a dolog...
...amíg nem olvastam egy kötős csoportban, hogy kendő közös kötés lesz. Tavaly már kötöttem egy Ashtont, de soha nem hordtam (már amikor kötöttem, tudtam, hogy ez lesz). Így csak távolról figyeltem, hogy milyen kendők lesznek, majd amikor kiraktak a Boneyard kendőhöz egy rakat inspirációs képet, megláttam egyet, ami pikós leláncolással készült, és bumm! Kell! A Tahitiből!
El is mentem, amint tudtam fonalért, és persze nem volt az az árnyalat, amit kinéztem (a peach beach), de végül kiegyeztem egy riviera-ban. És jól döntöttem, ugyanis gyönyörűek a színei, és imádtam kötni.
Na és hogy hol a pikós leláncolás? Ki akartam használni a teljes gombócot, így elég későn kezdtem leláncolni. Eljutottam úgy a negyedéig, amikor rájöttem, hogy
1) nagyon nem tetszik a pikós leláncolás
2) kevés lesz a fonal. Nagyon.
Úgyhogy visszabontottam a pikósat, és elkezdtem simán. Először sajnos csak az 1)-re jöttem rá, így a 2) észrevétel után újra vissza kellett bontanom, pluszba még két sort.
De a végeredmény megérte, és úgy gondolom, ezt még hordani is fogom. :)
Nos, jártam a Kézimunkabirodalomban, és barátságos kis hely, sok-sok fonallal, és a pulton és amögött rengeteg KnitPro tűvel. Volt is, amit kértem (3.00, bár azt elfelejtettem megkérdezni, hogy 6.5-esből van-e véletlen... majd írok egy e-mailt), de sajnos körbenézni jobban nem volt időm. Azt láttam, hogy egy csomóféle szett is van nekik (Spectra, horgoltótűk, stb.)
Úgyhogy pozitív, csak egy a probléma, hogy nekem nagyon messze van. :( De szerintem még fogok arra járni.
Idén születésnapomra kaptam a barátomtól egy KnitPro Nova Deluxe Setet:
Imádom, azóta mindent ezzel kötök, amit lehet, sőt, azóta többet kötök, mint eddig, a vizsgaidőszak ellenére.
Csak aztán tudja mindenki, hogy egy szettel nem váltjuk meg a világot, kell még hozzá a többi méret, meg még damilok, meg összekötőelem, na és persze ha már ilyen van, a tuniszi horgolást is ki kell próbálni, vagyis kéne a kötőtűkhöz passzoló horgolótű...
Itt kezdődtek a problémáim, ugyanis nézzük a kívánságlistámat:
KnitPro Nova tűvégek: 3.00, 3.25, 3.75, 6.50, 9.00, 10.00, 12.00, 15.00
KnitPro tuniszi horgolótű (valamilyen, sok méretben)
KnitPro damilok: 40, 50, 120, 150 KnitPro damil összekötő
Az igazság az, hogy ha szeretném a Symfonie Woodot, akkor sokkal egyszerűbb helyzetben lennék, ugyanis abból van kötőtű, horgolótű, cubic verzió, és rengeteg helyen lehet kapni, mint pl. a Gombolydánál, az 1001 fonalnál, és még olyan webshop nélküli helyeken is, mint a Mesebolt az Alléeban. De hát könyörgöm, úgy néz ki, mint amire ráhányt egy csillámpóni...
Úgyhogy maradtak az alternatív megoldások. Sajnos Novához hasonló horgolótű nincs, és kérdésemre azt válaszolták, hogy nem is lesz, mert technikailag lehetetlen. Külsőre a Spectra tetszik leginkább, de a műanyagokkal eddig rossz tapasztalataim voltak, plusz az csak 5 mm-től van. Úgyhogy nem tudom, ezzel mi lesz még.
Damilokat és damil összekötőt lehet kapni az 1001fonalnál lila színben (690 és 490 Ft-os áron), amit kihúztam a listámról eddig, azt ott vettem. (Illetve véletlenül még egy 100 cm-set a 120-as helyett. Megesik.)
Talán a legismertebb forgalmazó a kötőtű.hu, ahol csak KnitPro tűket lehet kapni, és a facebookos csoportban írja a beszerző, hogy mikor lesz rendelés, és olyankor lehet olyan dolgokat is kérni, ami amúgy nincs fenn a webshopban. A damil itt 626 Ft, az összekötő 442, a sima Nova tűvégek 1224-től (3 mm) 1843-ig (12 mm) terjednek. Hátránya, hogy nincs fizikai bolt, vagyis csak postán kaphatod meg a cuccokat, ami kb. 500 Ft-ot jelent pluszban.
A következő a Kézimunkabirodalom. Na itt aztán van minden, mint a búcsúban. A honlapon képtelenség kb. kiigazodni, ugyanis nem típus, hanem mm szerint válogatták szét a tűket. Mármint a zoknitűk és a körkötőtűk együtt vannak. Itt a 12 mm-s 1970, a 15 mm-s 2960 (! Ez máshol is ennyi? Azt hiszem, nem lesz egyhamar ilyenem) a 3 mm-s pedig 1320 Ft. Nincs minden méretből, pl. 3.25-nek és .75-snek még kategóriát se találtam, ill. a még nekem hiányzó 6.5 mm-s sincsen. Persze, lehet hogy ettől a boltban még van, még nem zarándokoltam el odáig, ugyanis kinn van Újpest-Városközpontnál, én pedig fővárosunk másik felén lakom. Az összekötő kábelek 650-be kerülnek.
A Varróvilágban pedig a jelek szerint mindegyik tű ugyanannyiba, 1450-be kerül. Ha ez igaz, akkor itt fogom megvenni a 9, 10 és 12 mm-set (15 mm-s sajnos nincs), és a maradék damilt is, ami mindössze 590 Ft.
Ja és ne feledjük ebay barátunkat, ahonnan kb. a Kézimunkabirodalom + 200 Ft + shippingért lehet kapni mindent. Ha van, amit sehonnan sem fogok tudni beszerezni, akkor marad ez. :)
Először a 3mm-set fogom megvenni, mert arra van a legnagyobb szükségem, aztán szépen sorban a többit. :)
